Krónikus váll sérülések
Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél.
A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget. Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat. Mi az a befagyott váll szindróma?
A vállfájdalom okai
A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el. Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület.
Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik.
A vállfájdalom okai
Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük. Az krónikus váll sérülések tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja.
A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását.
A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.
A váll krónikus instabilitása
Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját. Mi váltja ki?
Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó krónikus váll sérülések váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet.
Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek.
Vállfájdalom tünetei és kezelése
A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például cukorbetegségpajzsmirigy betegségekilletve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki. Mik a tünetei?
A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra krónikus váll sérülések. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik.
Befagyott váll szindróma
A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé. Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni.
Milyen a betegség lefolyása? A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik.
Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül. Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul.
- Borzasztó gyakoriak a vállal kapcsolatos panaszok: hivatalos statisztikai adatok alapján ez a harmadik leggyakoribb fájdalomtípus a derékfájás és a térdfájás után.
- Mit értünk a váll rotátor-köpenyén?
- Mit értünk a váll rotátor-köpenyén?
- Ízületi gyulladás méz kezelés artrózis esetén
- Vállfájdalom Reumatológiai megbetegedések : Vállfájdalom Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó, az ízületeket, csontokat és porcokat, illetve az izomzatot érintő betegségeket nevezzük.
- Vállfájdalom Nincsenek megjegyzések Válla fájdalmát számos akut vagy pedig krónikus sérülés és sokféle betegség is okozhatja.
- Németh Ágnes A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak.
Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is eltarthat.
Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem.
Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka
Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára? Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát. A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát.
A gyulladás meglétének azonosítására és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MRröntgen alkalmaznak. A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában.
Emellett igen fontos a szakemberrel irányított gyógytorna, hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz.
Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt.
Rotátorköpeny-szakadás - okai, tünetek, kezelése
A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület. A műtét után a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás váll artroszkópia segítségével történik, ahol minimálisan invazív módon, darab, 1 cm-es bemetszés mellett artroszkóp segítségével az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor.
Az operációt követően is elengedhetetlen a gyógytorna a mozgások helyreállításához.
